Botanikus Kertünkben (is) forgatott filmek

• A Pál utcai fiúk (2003)
• Tündér Lala (1981)
• A Sipsirica (1980)
• Csonváry (1980)
• Pszyché (1980)
• Abigél (1978)
• Palacsintás király (1973)
• Hahó, Öcsi! (1971)
• A Pál utcai fiúk (1969)
• Egri csillagok (1968)
• Egy magyar nábob (1966)
• Kárpáthy Zoltán (1966)
• Dandin György avagy a megcsúfolt férj (1955)
• Zenélő malom (1943)
• Halálos tavasz (1939)

A Pál utcai fiúk

színes olasz-magyar filmdráma, 180 perc, 2003

rendező: Maurizio Zaccaro író: Molnár Ferenc operatőr: Gino Sgreva jelmeztervező: Liliana Sotira producer: Angelo Rizzoli Jr. látványtervező: Bruno Amalfitano hangmérnök: Oláh Ottó

szereplők: Mesés Gáspár (Nemecsek) Mario Adorf (Janó) Nancy Brilli (Nemecsek édesanyja) Virna Lisi (Edit) Mácsai Pál (Rácz tanár úr) Ónodi Eszter (Csele édesanyja) Molnár Piroska (Szomszéd) Lugosi Dániel (Áts Feri) Mészáros Gergely (Geréb)

Molnár Ferenc regényének koprodukciós feldolgozása visszakalauzolja a nézőket a Füvészkertbe, ahol régi ismerőseink, a kis Nemecsek és barátai küzdenek a becsületért, a barátságért és a grundért. A két rivális banda közötti háborúskodás azonban elfajul, a vörösingesek közül ugyanis néhányan árulással és csalással próbálnak győzelmet aratni...

Tündér Lala

színes magyar televíziós film, 81 perc, 1981

rendező: Katkics Ilona író: Szabó Magda forgatókönyvíró: Békés József operatőr: Bónis Gyula jelmeztervező: Szekulesz Judit díszlettervező: Nagy Sándor vágó: Sándor Éva zene: Wolf Péter

szereplők: Irina Alfjorova Gelley Kornél Nagy Gábor Ernyey Béla Horváth Sándor Komlós Juci Mészáros Márton

A Tündér Lala, Szabó Magda furcsa, kicsit bizarr meseregénye „képes beszéd”, tanulsága szerényen búvik meg a sorok között. Az iróniával, humorral fűszerezett kalandokban, az életteli, elnéző szeretettel formált hősökben a gyerekek önmagukra, mindennapjainkra ismerhetnek. A Tündér Lala – mint minden igazán bölcs mese – óvatosan terelgeti az élet rejtelmeire kíváncsi kicsinyeket.

A filmet megtekinthetik itt: https://videakid.hu/videok/mese/tunder-lala-1981-magyar-mesejatek-2AyvTd...
A vácrátóti jelenetek 23:51-től, 33:30-tól és 49:58-tól táthatók.

A Sipsirica

színes magyar tévéfilm, 54 perc, 1980

rendező: Katkics Ilona író: Mikszáth Kálmán forgatókönyvíró: Thurzó Gábor zeneszerző: Zsedényi Erzsébet operatőr: Szalay László dramaturg: Aczél János vágó: Palotai Éva

szereplők: Kecskés Szilvia (A Sipsirica) Pécsi Ildikó (Jahodovszka) Őze Lajos (Druzsba tanár úr) Szilágyi István (Kutorai, pedellus) Kiss Mari (Kutorainé) Sinkovits Imre (Manusek) Fülöp Zsigmond (Tibuly) Gyabronka József (Dombora)

Mikszáth Kálmán regényének televíziós változata idilli környezetben kezdődik: a Lengyelhonból ideszakadt Jahodovszka asszony tabáni kertvendéglőjében, a Fehér Pávában, ahol a kvaterkázó törzsvendégek asztalai körül ott sürög-forog a vendéglősné kamasz lánya, A Sipsirica. Egy napon hiába várják a "stammgastok", a törzsvendégek a napsugármosolyú, tisztalelkű leánykát: szigorú erényű anyja a "bűnös városból" Krakkóba küldi nénjéhez, Druzsba tanár úr, Sipsirica keresztapjának nagy elkeseredésére. De Druzsba tanár urat is csakhamar elszólítják iskolai ügyei a távoli Felső-Magyarországra. Útközben olyan felfedezést tesz, ami nemcsak felháborítja, de vérig lázítja a puritán, talpig becsületes tanárembert. Hazatérve minden követ megmozgat, hogy leleplezze az ottani állapotokat. Így kerül szembe a hatalommal, amely nem kukoricázik azokkal, akik ujjat mernek húzni vele.

A film egy rövid részletét ITT tekintheti meg.

Csontváry

színes magyar filmdráma, 112 perc, 1980

rendező: Huszárik Zoltán forgatókönyvíró: Dobai Péter, Császár István zeneszerző: Kocsár Miklós operatőr: Jankura Péter vágó: Kármentő Éva

szereplők: Ichak Finci (Csontváry és Z., a színész) Dajka Margit (anya) Drahota Andrea (feleség) Bánfalvy Ágnes (nővér) Holl István (bolond) Balázs Samu (I. Ferenc József császár)

A patikus egyszer égi sugallatot kapott: festővé kell lennie. Odahagyott csapot-papot, külföldre utazott, hogy a nagy motívumot megtalálja, megfesse. A kortársak őrültnek tartották, de Csontváry Kosztka Tivadar korszakos jelentőségű műveket festett... Miközben életútjának filmes forgatása zajlik, az őt megformáló színész magánéletében is megjárja a poklok útjait. A feleség és az anya szemrehányásai, az őrültekháza betegeinek ijesztő-vonzó világa teszi a filmen kívül is drámaivá a színész napjait.

A filmet ITT tekintheti meg.

Psyché

színes magyar játékfilm, 210 perc, 1980

rendező: Bódy Gábor író: Weöres Sándor forgatókönyvíró: Csaplár Vilmos, Bódy Gábor, Varga Vera zeneszerző: Vidovszky László operatőr: Hildebrand István vágó: Bódy Gábor

szereplők: Patricia Adriani (Psyché) Udo Kier (Nárcisz) Cserhalmi György (Maximilian von Zedlitz báró) Jánossy Ferenc Erdély Miklós Hajas Tibor

A Weöres Sándor Psyché című verses regénye alapján készült film "fantasztikus", romantikus szerelmi vízió. Weöres Lónyai Erzsébet, a XVIII-XIX. század fordulójára álmodott felvilágosult költőnő és cigány-grófnő képzeletbeli történetét Ungvárnémeti Tóth László, a XIX. században valóban élt, töredékes életművű, tragikus sorsú, rövid életű tudós, költő és drámaíró alakjához kapcsolja. Kettejük szenvedélyes, beteljesületlen testvérszerelme, a női öntudatra ébredés, énkeresés, lázadás mentén a mű több mint száz éven ível át. Bódy a mitologikus tematikájú és idejű történetet sajátos dramaturgiával, különleges viziókba ágyazva "idézi meg". Hősei nem öregszenek, s a képi világ ezt a szellemtörténeti "fantasztikumot" stilizálja: az elszínezett jelenetek, az expresszionistán túlrajzolt díszletek látványként próbálják megidézni a Történelem és a Lélek szellemét, küzdelmét.

A film egy részletét ITT tekintheti meg.

Abigél

színes magyar romantikus kalandfilm, 146 perc, 1978

rendező: Zsurzs Éva író: Szabó Magda zeneszerző: Palásti Pál operatőr: Lukács Lóránt díszlettervező: Mátay Lívia dramaturg: Katkó István jelmeztervező: Witz Éva vágó: Sellő Hajnal

szereplők: Szerencsi Éva (Vitay Georgina) Nagy Attila (Vitay tábornok) Básti Lajos (Torma Gedeon) Ruttkai Éva (Horn Mici) Piros Ildikó (Zsuzsanna) Garas Dezső (Kőnig) Balázsovits Lajos (Kalmár Péter) Bánfalvy Ágnes (Torma Piroska) Békés Itala (Mimó) Kovács István (Kuncz Feri) Rátonyi Hajni (Muray) Temessy Hédi (Erzsébet) Zsurzs Kati (Kiss Mari) Schubert Éva (Gigus) Tábori Nóra (Truth)

A történet főszereplője Vitay Gina, egy tábornok lánya, akit a II. világháború utolsó esztendejében egy vidéki egyházi leánynevelő intézetben rejtenek el, mert édesapja tevékeny résztvevője a magyar ellenállási mozgalomnak és letartóztatás fenyegeti. Gina mindjárt az első nap megtudja, hogy ebben a világtól "távoleső" helyen sok különös dolog történik, s bár társai kiközösítik, egyetlen reménye marad a titokzatos Abigél, aki végső kétségbeesésében mindenkin segít.

A filmet ITT tekintheti meg.

Palacsintás király

színes magyar mesejáték, 103 perc, 1973

rendező: Katkics Ilona, Fésűs Éva író: Fésűs Éva dramaturg: Békés József zene: Tamássy Zdenkó

szereplők: Greguss Zoltán (Tóbiás király) Balázsovits Lajos (Éliás királyfi) Kaló Flórián (Derelye főszakács) Harsányi Gábor (Csöröge, udvari bolond) Rajz János (Ákom-bákom, udvari tudós) Detre Annamária (Kökényszemű Katica) Gurnik Ilona (Katica mamája) Győrffy György (Dagadó herceg) Horkai János (Bendő báró) Csala Zsuzsa (Aprólék hercegnő) Gelley Kornél (Lapocka) Kállay Ilona (Derelyéné) Schütz Ila (Lapockáné)

A palacsintás király éjjel-nappal mulat, falatozik. A szakácsa szinte kirabolja. Mindent neki ad a király, még a drága családi ékszereket is. Fia megharagszik. Álruhában jár az erdőben. A király megparancsolja, hogy fogjanak neki feketerigót, mert ebből akar pecsenyét enni. Egy szép lány elszereti a csapdába fogott madarakat. Találkozik a királyfival.

Az 1. részt ITT tekintheti meg.

Hahó, Öcsi!

színes magyar filmvígjáték, 81 perc, 1971

rendező: Palásthy György forgatókönyvíró: Török Sándor operatőr: Forgács Ottó vágó: Boronkay Sándor zene: Lovas Ferenc

szereplők: Kovács Krisztián (Balogh Öcsi) Kiss Manyi (Balogh nagymama) Koncz Gábor (apa) Szakács Eszter (anya) Laluja Ferenc (Gyuszi) Kassai Tünde (Ági) Básti Lajos (Fő Bölcs) Kovács István (király) Piros Ildikó (királyné) Sinkovits Imre (szemetes) Alfonzó (szemetes) Avar István (szemetes) Bárdy György (mutatványos) Garas Dezső (Írnok) Zenthe Ferenc (Horváth úr) Szabó Gyula (Kököjszi hangja) Márkus László (Bobojsza hangja) Bessenyei Ferenc (Sárkány hangja)

A Balogh család legfiatalabb tagját, Öcsit mindig apró csínytevésen érik. Nincs ez másképp a reggeli készülődésnél se, ezért bezárják a fürdőszobába. Itt megjelenik Kököjszi és Bobojsza, a két mesebeli törpe, akik Öcsi segítségére lesznek, aki elhatározza, hogy elmegy szerencsét próbálni, és időt szerez a szülei számára, akik mindig rohannak. Ám hiába megy el az Óragyárba, itt nem tudnak segíteni neki. Végül azonban eljut Bergengócia királyához, és a hétfejű sárkánnyal is megvív. A két törpe letartóztatja a Balogh családot, és Öcsi megmenti családját a halálos ítélettől.

A film getekinthető itt: https://videakid.hu/videok/mese/haho-ocsi-bobojsza-kokojszi-magyar-s2kBQ...
A Botanikus Kertben forgatott jelenetek 1:04:57-nél kezdődnek.

A Pál utcai fiúk

színes magyar-amerikai ifjúsági film, 104 perc, 1969

rendező: Fábri Zoltán író: Molnár Ferenc forgatókönyvíró: Fábri Zoltán, Endre Bohem zeneszerző: Petrovics Emil

szereplők: Anthony Kemp (Nemecsek Ernő) Törőcsik Mari (Nemecsek édesanyja) William Burleigh (Boka) Julien Hoidaway (Áts Feri) John Moulder-Brown (Geréb) Paál László (Nemecsek édesapja) Pécsi Sándor (Rácz tanár úr) Robert Efford (Csónakos) Mark Colleano (Csele) Gary O'Brien (Weisz) Zokák László (Janó)

A Pál utcai grundon délutánonként kisdiákok játszanak. Hírét veszik, hogy a füvészkertben tanyázó rivális társaság, amelynek Áts Feri a vezére, rohamra készül, hogy elfoglalja a Pál utcaiak grundját. A fiúk felkészülnek az ellenséges támadásra. Bokát választják vezérül, a többiek is kapnak rangot, egyedül a vézna, szőke Nemecsek Ernő marad közlegény. Geréb, aki szintén a vezéri rangra pályázott, bosszúból a füvészkertiekkel szövetkezik. Az árulás gyanúja Nemecsekre terelődik. A vézna kisfiú, hogy bebizonyítsa hűségét, visszaszerzi az ellenség által elrabolt grundzászlót. Akciója során kényszerű fürdőt vesz a füvészkerti tó hideg vizében. Elérkezik a csata napja. A lázasan fekvő Nemecsek kiszökik betegágyából és bátran veszi ki részét a harcból. Ő is hozzájárul a Pál utcaiak győzelméhez. De nem sokáig örülhet új főhadnagyi rangjának, mert a fürdés miatt tüdőgyulladást kap.

A filmet ITT tekintheti meg.

Egri csillagok

színes magyar történelmi kalandfilm, 1968

rendező: Várkonyi Zoltán író: Gárdonyi Géza forgatókönyvíró: Nemeskürty István zene: Farkas Ferenc

szereplők: Sinkovits Imre (Dobó István) Kovács István (Bornemissza Gergely) Venczel Vera (Cecey Éva) Bárdy György (Jumurdzsák) Bitskey Tibor (Mekcsey István) Agárdy Gábor (Sárközy) Ruttkai Éva (Izabella királyné) Gobbi Hilda (Baloghné) Szemere Vera (Ceceyné)

Gárdonyi Géza nagyszabású történelmi regénye kötelező irodalom az általános iskolákban. Ebből a remek regényből készült Várkonyi Zoltán monumentális filmalkotása a kor legnagyobb magyar színészeinek a főszereplésével. 1500-as évek, Magyarország. Portyázó török csapatok dúlják fel az országot, rabolnak, fosztogatnak, rabságba hurcolják a magyarokat. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyerekként kerül Jumurdzsák kezébe, aki egy keleti rabszolgapiacon akarja eladni értékes foglyait. A gyerekek megszöknek, ráadásul magukkal viszik a babonás Jumurdzsák talizmánját. A török harcost ezután elhagyja a szerencséje, míg a bátor kisfiú, Bornemissza Péter megtalálja azt. A film története hűen követi a regényt.

A filmet ITT tekintheti meg.

Egy magyar nábob

színes magyar filmdráma, 94 perc, 1966

rendező: Várkonyi Zoltán író: Jókai Mór forgatókönyvíró: Erdődy János zeneszerző: Farkas Ferenc operatőr: Hildebrand István díszlettervező: Simonka Boldizsár jelmeztervező: Lang Rudolf producer: Németh András látványtervező: Zeichan Béla vágó: Szécsényi Ferencné

szereplők: Latinovits Zoltán (Szentirmai Rudolf gróf) Darvas Iván (Kárpáthy Abellino) Bessenyei Ferenc (Kárpáthy János) Bitskey Tibor (Kis Miska) Básti Lajos (Wesselényi Miklós) Ruttkai Éva (Eszéki Flóra) Pap Éva (Mayer Fanny) Tordai Teri (Chataquela) Benkő Gyula (Fegyverneky)

A reformkorban játszódó romantikus történet hőse a különcségeiről híres vagy inkább hírhedt dúsgazdag Kárpáthy János - a magyar nábob - unokaöccse: a cinikus Abellinó, aki a mérhetetlen vagyon örököse szeretne lenni, s ezért mindenre képes, mert fülig el van adósodva. Mellettük olyan alakok vonulnak fel, mint a gáncsnélküli lovag, Szentirmay Rudolf és a reformkor nagy poitikusa: Wesselényi Miklós. Abellinó megpróbálkozik azzal is, hogy feleségül vegye Mayer Fannyt, de Kárpáthy János keresztülhúzza számítását, s nemcsak a leány becsületét menti meg, de azzal, hogy nőül veszi, végleg kirekeszti az örökségből számító rokonát. Ráadásul megszületik gyermekük: Kárpáthy Zoltán - így Abellinó utolsó reménye is füstbe megy. Fanny azonban szülés után meghal.

A filmről filmtörténeti elemzés ITT olvasható.

Kárpáthy Zoltán

színes magyar játékfilm, 78 perc, 1966

rendező: Várkonyi Zoltán író: Jókai Mór forgatókönyvíró: Erdődy János operatőr: Hildebrand István díszlettervező: Simonka Boldizsár jelmeztervező: Lang Rudolf, Kemenes Fanni zene: Farkas Ferenc látványtervező: Zeichan Béla vágó: Szécsényi Ferencné

szereplők: Kovács István (Kárpáthy Zoltán) Venczel Vera (Szentirmay Katinka) Darvas Iván (Kárpáthy Abellino) Latinovits Zoltán (Szentirmai Rudolf) Ruttkai Éva (Szentirmai Flóra) Básti Lajos (Wesselényi Miklós) Bitskey Tibor (Kis Miska) Várkonyi Zoltán (Maszlaczky) Szemere Vera (Kőcserepy Dánielné) Halász Judit (Kőcserepy Vilma) Kovács Károly (Kőcserepy Dániel) Bárdy György (Dabroni) Tomanek Nándor (Bogozy) Agárdy Gábor (Kutyafalvy András)

Apja halála után Kárpáthy Zoltán Szentirmayék házában nő fel. Szerelmes lesz leányukba, Katinkába, de gyámapja elküldi őt otthonukból 18. születésnapján. E lépésre az a szennyes per készteti, amelyet előbb Kárpáthy Abellinó folytat János úr örökségéért, majd Kőcserepy, aki üzletet lát ebben. Zoltán utóbb rájön: mi készteti nevelőapját erre a megmagyarázhatatlannak tűnő lépésre. Nem Katinkát akarja tőle elválasztani, hanem Abellinóék aljas manőverét óhajtja megelőzni. Amint ez nyilvánvalóvá válik, Zoltán lemond az örökségéről, hogy anyja nevét és Rudolf személyét megkímélje a gyanúsítgatásoktól.

A filmet ITT tekintheti meg.

Dandin György, avagy a megcsúfolt férj

magyar játékfilm, 80 perc, 1955

rendező: Várkonyi Zoltán író: Moliére (Poquelin, Jean-Baptiste) forgatókönyv: Várkonyi Zoltán dramaturg: Bacsó Péter operatőr: Pásztor István zeneszerző: Farkas Ferenc

szereplők: Pécsi Sándor (Dandin György) Mészáros Ági (Angyalka) Kállai Ferenc (Klitander) Uray Tivadar (Lükeházy) Sulyok Mária (Lükeházyné) Kibédi Ervin (Miki) Szirtes Ádám (Csikasz)

Háromszor is túljártak az eszén, és megszégyenítették Dandin Györgyöt Lükeházyék, amíg végül megtanulta a leckét, hogy kár volt törleszkedni a nemesekhez, azok csak a pénzére vadásznak.

Zenélő malom

fekete-fehér magyar romantikus vígjáték, 78 perc, 1943

rendező: Lázár István író: Harasztos Albert, Szuchy M. Emil zeneszerző: Huszka Jenő operatőr: Eiben István díszlettervező: Lévay Lajos gyártásvezető: Kolczonay Ervin

szereplők: Szeleczky Zita (Márta) Szilassy László (Miklós) Latabár Kálmán (Henrik) Csortos Gyula (Rétfalvy) Vaszary Piri (Jozefin nagymama) Makláry Zoltán (Torzsa)

Huszka Jenő "Lili bárónő" című operettjének filmváltozata.
Berzéky Miklós gróf egy ócska vízimalmot örököl valahol a Hernád-völgyben. Azonnal a helyszínre utazik, de kiderül, hogy a malom csak rom, viszont összetalálkozik a helyi földbirtokos vadóc lányával Mártával, akibe beleszeret. Hogy a lány közelébe férkőzhessen, inasruhát ölt, azaz szerepet cserél a komornyikkal. Ebből rengeteg bonyodalom származik s mindketten, Márta és Miklós is azt hiszi, hogy a másik hazudik. Szakítanak, de hamarosan lehetőség teremtődik a kimagyarázkodásra és a kibékülésre.

A filmet ITT tekintheti meg.

Halálos tavasz

fekete-fehér magyar filmdráma, 94 perc, 1939

rendező: Kalmár László forgatókönyvíró: Zilahy Lajos zeneszerző: Polgár Tibor operatőr: Makay Árpád vágó: Farkas Zoltán

szereplők: Jávor Pál (Dr. Egry Iván) Karády Katalin (Ralben Edit) Szörényi Éva (Nagy Józsa) Somlay Artúr (Ralben kegyelmes) Bilicsi Tivadar (Boskó Pál) Kamarás Gyula (Ahrenberg gróf)

Dr. Egry Iván öngyilkosságot követ el szállodai szobájában. Az ő története pereg végig, attól a pillanattól kezdve, hogy a lépcsőházban először látja meg a lányt, akiről később kiderül: Ralben Edit a neve. Iván meghívatja magát hozzájuk. Edit ekkor Ahrenberg gróf menyasszonya. Csakhamar Iván kéri meg a lány kezét, s esküvőjükig egy bérelt kis budai lakásban találkoznak. Edit azonban továbbra is tartja a kapcsolatot volt vőlegényével, s emiatt Iván szakítani próbál. Nagy Józsa jelenthetne kárpótlást a férfi számára, de mivel a nagy szerelem Edithez köti, revolverrel végez magával.

A filmet ITT tekintheti meg.