
Második tansétánk botanikus kerti gyűjteményünk olyan növényeiből mutat be néhányat, melyek természetes élőhelye Kína mérsékelt övi területein van.
Botanikus Kertünkben az átlagos gyűjteményes kertekben megszokottnál is több a kelet-ázsiai cserje és fa. Ez annak is köszönhető, hogy sok ott őshonos növény sikeresen nevelhető a Kárpát-medence éghajlati viszonyai között. Másrészt a Kert egyes botanikusai kitüntetett érdeklődésben részesítik a kínai, japán és koreai növényeket, kiváló szakmai kapcsolataik révén az e térségben tett több mint tíz botanikai terep- és gyűjtőexpedíció eredményeként sok új növényfajt honosítottak meg a kertben.
A húsz állomást érintve többek között megtudhatjuk, hogy
- a liliomfa vastag szirmából milyen étek készül?
- miért tűznek a kínai emberek csillagsomot a mellükre a Magaslatokra Mászás Ünnepén?
- fa-e a bambusz?
- honnan kapta a hétfiúvirág-cserje a nevét?
- hogyan csempészték a selyemhernyó gubóját Európába?
- mit jelent a törzsönvirágzás?
- kiről kapta nevét a Dávid-fenyő?
Sétaút hossza: 880 m (a bejárattól a 20. állomásig)
A 20. állomástól másik, kb. a legrövidebb úton a Kastélyépületet érintve 820 m.
Állomások:
- Jülan liliomfa
- Kínai boróka
- Meyer-bambusz
- Mályvacserje
- Hétfiúvirág-cserje
- Kínai pagodafa
- Keskenylevelű lindéra
- Bordáskérgű lonc
- Pompáslonc
- Fehér eperfa
- Kínai júdásfa
- Császártölgy
- Háromerű juhar
- Kínai csillagsom
- Közönséges aranycserje
- Dávid-fenyő
- Kínai barátcserje
- Közönséges csörgőfa
- Kínai lakkszömörce
- Páfrányfenyő
A tansétához tartozó vezetőfüzetünk megvásárolható a jegypénztárban.