|
A rendszertani gyűjteményben, a mályvafélék ágyásában nyílik a feltűnő szépségű mocsármályva (Hibiscus moscheutos). Hazája Észak-Amerika keleti része, Massachusettstől Floridáig, sós mocsarakban, víz-partokon él. Fásodó tövű évelő növény. A vadfaj 2 m magas, halvány rózsaszín, 16 cm átmérőjű virággal. Szépsége miatt régóta kultúrába vették, s számtalan szebbnél szebb, élénk színű fajtája van forgalomban, köztük az Alsótekeresi Faiskola ajándékaként kertünkben nevelt ’Sweet Caroline’ és ’Blanc Coeur rouge’. |
|
A rendszerkert egyik legkisebb ágyásában nyílik a lepényfafélék közé tartozó vadszenna (Cassia hebecarpa). Rokonsága főleg melegégövi fajokból áll. Két trópusi szenna faj leveléből és terméséből készül az egyik legismertebb és elterjedtebb hashajtó. A vadszenna Észak-Amerikában, üde erdőkben, cserjésekben, zavart élőhelyeken él. Hüvelytermésük miatt a lepényfafélék családját számos rendszerező a szomszédos pillangósvirágúakkal és a mimózafélékkel együtt közös családba (Hüvelyesek - Leguminosae) sorolja. |
|
Késői virágzása miatt kedvelt díszcserje a kínai barátcserje (Vitex negundo). Illatos, tenyeresen összetett, lombhullató levelei, apró, laza bugában nyíló, ibolyakék virágai vannak. Jó vízelvezetésű laza talajt, napos, védett fekvést igényel. Kemény teleken visszafagyhat, de tőből újra kihajt. Õshazájában, Kínában, Nepálban, Indonéziában a népi orvoslás fontos növénye volt, gyökerét, levelét, termését a legváltozatosabb módon az asztma, köhögés, vérhas, fekélyek, ízületi bántalmak stb. gyógyítására használták. |
|
|
A nyáriorgonák későn nyíló, mutatós, tömött virágzataik kedvéért ültetett cserjék. Leggyakrabban az illatos nyáriorgona (Buddleia davidii) fajtáival találkozhatunk a kertekben. Közép-Kína hegyvidékeinek sziklás lejtőin, kavicsos patakparti szegélyein növő, a természetben is nagyon változékony cserje. Tudományos fajnevét J.P.Armand David (1826-1900) francia misszionáriusról kapta, aki bejárta Kína nyugati részét, eljutott Mongóliába is, és tekintélyes mag-, növény- és állatgyűjteményt állított össze, több új fajt írt le. Az orgonákra emlékeztető, de azokkal botanikai rokonságban nem álló nyáriorgonákat lepkecserjéknek is hívják, mert illatos, jól mézelő virágjaik csak úgy vonzzák a lepkéket. |
|
Az évelőgyűjtemény árnyékos ágyásában az úttól távolabb, a tó partján díszlenek az árnyékliliomok. A Hosta nemzetség az árnyéki dísznövények egy csoportja, melyek elsősorban levelükkel díszítenek. Őshazájuk Japán, Korea és Kína. Közel háromszáz éve ültetik őket, de csak az utóbbi évtizedekben kerültek igazán előtérbe. A nemesítők keze alatt óriási változáson mentek keresztül, és nekik köszönhetően számtalan, szebbnél szebb új fajta és változat keletkezett. Nyugat-Európában és Amerikában az egyik legnépszerűbb és legkeresettebb növénycsoport, csupán az angliai kereskedelmi forgalomban levő fajok és fajták száma közel 800! Hatalmas a levelek szín-, méret- és formagazdagsága. A harang alakú, laza fürtben elhelyezkedő virágok színe lehet fehér, halványkék, levendula, ibolyakék, vagy lila, esetleg csíkos és cirmos. A kifejlett hoszták mérete is igen változatos, a tenyérnyi törpéktől az egy-két méter átmérőjű óriásokig terjed, mely a kertépítészetben számtalan felhasználási módot tesz lehetővé. |
|
Május végétől egészen az első őszi fagyokig egynyári kerti virágok színesítik a kertet. Az elmúlt évekhez hasonlóan a Syngenta Seeds Kft. ajándékaként, a Virágzó Dunakanyar Bt. termesztésében több száz növény került kiültetésre kertünk különböző pontjain. A felső, nagy egynyári ágyásokban a legnépszerűbb egynyári virágokból találunk bemutatót. A szivárvány színeiben többek között pillangóvirág (Cosmos), petúnia (Petunia), díszdohány (Nicotiana), muskátli (Pelargonium), bársonyvirág vagy büdöske (Tagetes), paprikavirág (Salvia splendens), hamvas zsálya (Salvia farinacea), vasfű (Verbena), szalmagyopár (Helchrysum) kerti fajtái pompáznak. A kastély felé vezető út mentén, a fák alatt árnyékot kedvelő virágok pompáznak. Nyár végére összefüggő virágszőnyeget alkotnak a rendkívül mutatós, szárazságot is jól tűrő, évelő, de nálunk nem télálló kerti begónia (Begonia x semperflorens) fajtái. |