Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete új látogatóközpontot (Berkenyeház) hozott létre a Vácrátóti Botanikus Kert területén. A kiállítást Dr. Meskó Attila akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára nyitotta meg 2007. április 20-án.
A Berkenyeház megnyitása új fejezetet jelent a Botanikus Kert és a kutatóintézet életében. A látogatóközponttal megteremtődik a lehetősége a nemzeti parkokéhoz hasonló természetvédelmi ismeretterjesztés és a tudományos múzeumok céljai ötvözésének. A látogatók nem csak a biológiai sokféleség életünkben betöltött szerepéről és megőrzésének jelentőségéről szerezhetnek ismereteket, hanem megtudhatják, hogyan kapcsolódnak az ökológiai kutatások a globális környezeti krízis elemeihez és milyen tudományos eredmények születtek. A kiállítás bevezeti a látogatót a botanikus kertekben folyó munka rejtelmeibe is.
A Berkenyeház kiállítása hozzájárul az ember és a természeti környezet kapcsolatának jobb megértéséhez, támpontokat ad a környezettudatos cselekvésre. Naponta választunk életmódunkkal, apróbb döntéseinkkel, fogyasztási szokásainkkal és ezek együttesen fogják meghatározni a természeti erőforrások hosszú távú hozzáférhetőségét. A kiállítás minden korcsoportnak kínál érdekességeket, a kíváncsiság felkeltésével, izgalmas elemekkel bevonja a látogatót a gondolkodásba. Különböző rendezvények és foglalkozások teszik színesebbé a kínálatot. A Berkenyeház így idővel egy környezeti nevelési műhellyé fejlődik, és közvetlen kapcsolatot biztosít az ökológiai kutatás és ismeretterjesztés között.
A kiállítás magyar és angol nyelvű és öt nagy egységből épül fel:
A Fogadó térben a látogatókat hatalmas berkenye levél fogadja, melyet több, a színeket és változatos formákat reprezentáló növényfotóból raktak össze. 
A látogató tájékozódik a kiállítás céljáról, és kiderül, miért Berkenyeház a kiállítás neve. A berkenyék nemzetsége jól szimbolizálja a növényvilág változatosságát (diverzitását), veszélyeztetettségét és hasznosságát. Közülük a barkócaberkenye vagy barkócafa (Sorbus torminalis) jellegzetes fája a hazai középhegységi tölgyeseknek és bokorerdőknek.
A gyerekek megismerkednek Berkenye bácsival, aki végig kíséri őket a kiállításon.
A növényvilág sokféleségét egy szivárvány színű panel érzékelteti, mellette pedig molekuláris alapon kialakított törzsfa mutatja hány faj él a Földön és Magyarországon az adott növénycsoportból, és ezek milyen rokonsági kapcsolatban vannak. Az ablak előtt álló fa munkapulton levélformákat lehet körberajzolni, terméseket rendszerezni, a népi kultúrába beépült növényi motívumokat satírozni. Itt található a „Mesés növények, növényes mesék” című könyv csodálatos illusztrációival. Növényi érdekességekről, rekordokról olvashatunk az egyik panelen. Megtudhatjuk például, hogy a legmagasabb élő növény 17 méterrel magasabb a parlamentnél, és hogy egy bambusz faj fiatal hajtásai akár 91 cm-t is nőhetnek naponta, vagyis szemmel láthatóan nőnek! A padlótárolókban terméseket és fakérgeket találunk.
Ma már tudjuk, hogy az un. ökoszisztéma szolgáltatások és az emberi jólét szorosan összefügg. A növények állítják elő az élethez nélkülözhetetlen oxigént. Ellátnak minket tűzifával, ipari nyersanyagokkal, gyógyszerekkel. Alapvető szerepet játszanak a levegő és a víz tisztításában, az éghajlat szabályozásában, a talajok termékenységének biztosításában és az erózióvédelemben. Emellett a természet szépsége testi-lelki felüdülésünkre szolgál. A számtalan „szolgáltatás” közül párat ragadtunk ki a lényeg érzékeltetésére. A kiállítás unalmas definíciók helyett változatos képekkel jeleníti meg a szolgáltatások fajtáit és jelentőségét életünkben.
A következő egység a biodiverzitás krízis és kutatás. A globális környezeti krízist egy léghajó szemlélteti, melynek ballonja a Földgolyó. 
A fonott kosárban emberi alakok utaznak, a kötelek szakadoznak. A kosárról több kis tömött zsákocska lóg felirattal, melyek a környezeti terheléseket jelentik: túlhasználat, klímaváltozás, szennyezés, biológiai invázió, tájhasználat változás. Ezek ismét megjelennek egy-egy panel fölött, és az egyes tényezőkkel kapcsolatos kutatásokat mutatják be. A léghajó szimbolizálja a Föld törékeny egyensúlyát, az iparosodás és a fogyasztás növekedése ugyanis egyre nagyobb terhet ró bolygónkra. A biológiai sokféleség, vagyis a biodiverzitás csökkenésével sérül az ökológiai háló, ami a Földet egyensúlyban tartja, számunkra pedig biztosítja az ökoszisztéma szolgáltatásokat. Félő, hogyha nem változtatunk életmódunkon, a léghajó kibillen egyensúlyából, és lezuhan, vagy utasai nélkül száll tovább.
A terhelés becsülhető, erre alkalmas az ökológiai lábnyom fogalma, mely területegységekben méri, hogy mekkora terhet jelentünk a Föld számára. Megadja, hogy mekkora területre van szükség az egyes emberek élelmiszer, papír, faanyag és energiaszükségletének megtermeléséhez, illetve az eközben kibocsátott szennyező anyagok közömbösítéséhez. A földre ragasztott lábnyomokon információ található az ökológiai lábnyom korábbi és jelenlegi globális adatairól.
A biodiverzitás krízis, ökológiai válság ellen közösen és mindenkinek egyénileg is tenni kell. "Mit tehetünk mi?" címmel tanácsokat olvashatunk arról, hogy életmódunkkal, fogyasztási szokásainkkal befolyásolhatjuk a környezetünk fenntarthatóságát. Egy faoszlopon lapozgathatunk és elsősorban a növényzetre vonatkozóan válogathatunk rajzos paneleken a cselekvések között: mit ne tegyünk és mit tegyünk. Például ne égessük, hanem komposztáljuk az avart; ne betonozzuk körbe házunkat, hanem hazai fajokkal létesítsünk változatos élőhelyet; ne sózzuk télen az utakat, mert az megbetegíti a növényeket, hanem használjunk homokot vagy fűrészport csúszásmentesítésre. Néhány példaképet láthatunk egy másik panelen olyan emberekről, akik sokat tettek a természetért.
A Vácrátóti Botanikus Kert történetéről, szerteágazó feladatairól, nemzetközi kapcsolatairól fontos és érdekes információkat találhatunk a Berkenyeházban. A botanikus kertek Noé bárkájához hasonló feladatot töltenek be a növényfajok számára, melyeknek túlélési esélyt biztosítanak. A bárkán található ablakok szemléltetik a botanikus kert fő feladatait: élő múzeum, génbank, honosító műhely, kutatói bázis, oktatóközpont és egyben pihenőkert is.
Az ablak előtt itt is fa munkapultot találunk, ahol helyet kapott a nagyító, amely alatt apró terméseket szemlélhetünk, és a két herbárium a lágyszárú és fásszárú növényekkel.
A botanikus kertben nem kizárólag a gyűjteményes növényfajok élnek, hanem a kert egyben menedék számos más fajnak is. A Vácrátóti Botanikus Kertben 53 madárfaj fészkel, 20 emlősállat, 73 puhatestű faj (kagylók és csigák) él a fák közt és a tavak, a patak vizében. A rovarvilág gazdagsága szinte megszámlálhatatlan.
A főbb egységek mellett a Tudástárban kiegészítő információt találhatnak a látogatók egy számítógépen. Ez egyben a Berkenyeház honlapja is (www.berkenyehaz.hu).
A kis boltban a kiállítással kapcsolatos emléktárgyak, szakmai anyagok kaphatók.
A kiállítást az MTA ÖBKI saját erőből, valamint az Alter-net (EU 6 Keretprogram, Kiválósági Hálózat) projekt kisebb támogatásával valósította meg. Szakmai jellegű támogatást kaptunk több intézménytől, melyet ezúton is hálásan köszönünk.
