Élőhely, állatvilág

Földrajzi helyzet

Vácrátót az Alföld egyik északi kiöblösödésében, a Veresegyházi-medence és a Gödi-lapály találkozásánál fekszik, 100-200 m tengerszint feletti magasságban. Az enyhén hullámos felszínt ma homokpusztákkal, nedves rétekkel váltakozó szántóföldi táblák, kiskertek, nadrágszíj parcellák, s ültetett akác és fenyőerdők tagolják.
A felszínt nagyrészt folyami eredetű, a jégkorszak idején a Duna és más vízfolyások által ideszállított erősen meszes homok borítja. A homok mellett előforduló rozsdabarna erdőtalaj valamikori erdők jelenlétére utal.

A terület a Börzsöny és a Dunazug- hegység esőárnyékában fekszik, így az évi csapadék mennyisége (kb. 250 - 400 mm) az Alföld szárazabb területeivel azonos. Mint más homokvidékeken, itt is nagy a nappali-éjjeli hőingadozás. Gyakran jelentkezik súlyos aszály. A kerten átfutó, Dunába torkolló Sződ-Rákos-patak völgye fagyzugos, sokszor megáll itt a köd, gyakoriak a kései és korai fagyok és az igen erős téli lehűlés után a hófoltok és a tavak jégpáncélja csak lassan olvad el.

A kert mai területének túlnyomó részét kétszáz évvel ezelőtt homokpuszta gyepek, valamint a Sződ-Rákos patak mentén, gazdag cserjeszintű keményfa ligeterdők foglalhatták el.

A homokpusztagyepek jellemző növényei a tömeges csenkesz fajok (Festuca) mellett, például: a kék szamárkenyér (Echinops ritro ssp. ruthenicus), a báránypirosító (Alkanna tinctoria), a pusztai kutyatej (Euphorbia seguieriana), a homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica), a kései szegfű (Dianthus serotinus), a homoki imola (Centaurea arenaria), a homoki kikerics (Colchicum arenarium), a homoki nőszirom (Iris arenaria), a homokviola (Syrenia cana) stb.

A tölgy-kőris-szil ligeterdők fő fafajainak, a kocsányos tölgynek (Quercus robur), a vénic szilnek (Ulmus laevis), és a magyar kőrisnek (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) idős példányai ma is fellelhetők a kert patak menti, valószínűleg természetes előfordulású, ligeterdő foltjában.

Az eredeti növénytársulások maradványait ma már csak a környékbeli természetvédelmi területek őrzik (Sződ és Sződliget környéki ligeterdők és rétek, Fóti Somlyó, a Tece-patak menti láprétek és homokpuszta gyepek stb.).

Sajnos e földrajzi körülmények nem igazán kedveznek egy egész évben dúsan zöldellő növényzet kialakításának. Sok növényfaj, a savanyú talajt kedvelő rododendronok, sok örökzöld és fenyőféle, vagy a bőséges monszunesőkhöz szokott távol-keleti növények nem nevelhetők sikerrel a kertben. Mindezek ellenére a vácrátóti botanikus kert hazánk messze a leggazdagabb élőnövény-gyűjteménye, mivel a közel két évszázados kertben a növényzet és tórendszer hatására kialakult kedvező mikroklíma igen sokféle igényű növénynek teremt kedvező életfeltételeket.

Kis Tece Természetvédelmi Terület
Kis Tece Természetvédelmi Terület
Magyar csenkesz (Festuca vaginata)
Magyar csenkesz (Festuca vaginata)
Homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica)
Homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica)

Állatvilág

A kert védett területe, gazdag, változatos növényanyaga különféle állatoknak is nagyszerű élőhelyet biztosít.

Az emlősök közül csak a rágcsálók (mókus, mogyoróspele), a kisragadozók (nyest, menyét, róka, vidra), és a rovarevők (sün, cickányok és több denevérfaj) képviseltetik magukat, hiszen a kert fallal van kerítve.

Az eddigi megfigyelések alapján 62 madárfaj fészkelése bizonyított a kertben. Jellemzők a rigók, cinkék, harkályok, poszáták, füzikék, baglyok, fülemüle, erdei pinty, zöldike, csóka, örvös galamb, a tavakban tőkés réce. Néhány már ritkaság számba menő madárral is találkozhatunk: szalakóta, füleskuvik, jégmadár, fekete harkály. Ellenőrzött mesterséges odútelep és rendszeres téli etetés is segíti a madarak megtelepedését.
A kert több sikló- és gyíkfajnak ad otthont és sok békafaj is megtalálja lakóhelyét és szaporodási lehetőségét a tavakban.

A patakban és a tórendszerben 22 megtelepedett halfaj élvezi a védettséget.

A változatos növényzet rendkívül gazdag rovarvilágot eredményez, ezt az is segíti, hogy csak a legminimálisabb növényvédelmi tevékenység folyik a területen. Egy feltáró vizsgálat alapján kiderült, hogy 73 vízi és szárazföldi puhatestű faj (kagyló és csiga) él a Kertben.

Az állatvilág szervesen illeszkedik a gyűjtemények növényanyagához, teljes védelmet élvez.

A figyelmes látogató állati nyomokkal is találkozhat. Ez lehet egy-egy lábnyom, vagy megrágott dió, mogyoró. Számos jel árulkodik a Kert gazdag állatvilágáról.

Sün
Sün
Zöld gyík
Zöld gyík
Csuszka
Csuszka
Telelő denevér
Telelő denevér
Szarvasbogár
Szarvasbogár
Bodobácsfaj lárvái
Bodobácsfaj lárvái
Kék cinege
Kék cinege
Mókus a fák között
Mókus a fák között
Nagy fakopáncs
Nagy fakopáncs
Róka lábnyoma
Róka lábnyoma
Tőkés réce nyomai
Tőkés réce nyomai
Mókusnyomok
Mókusnyomok
Hangyaleső lárvák csapdái
Hangyaleső lárvák csapdái
Mókusrágta feketedió
Mókusrágta feketedió
Cynips divisa gubacsdarázs lárvabölcsője
Cynips divisa gubacsdarázs lárvabölcsője

Nyitvatartás

Október 26. - március 15. Hétfő-Vasárnap: 8:00-16:00

Üvegházak és "Túl nagy lábon élünk" kiállítás: JELENLEG BIZTONSÁGI ÓVINTÉZKEDÉS MIATT ZÁRVA!!!

Március 16. - március 31. 8:00-17:00
Április 1. - október 25. 8:00-18:00

Nemzeti Botanikus Kert

Ökológiai Kutatóközpont
Ökológiai és Botanikai Intézet

2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4.
06 28 360 122
botanikuskert [at] ecolres.hu
https://www.facebook.com/nemzetibotanikuskert
Instagram: @nemzetibotanikuskert_vacratot

Startup Growth Lite is a free theme, contributed to the Drupal Community by More than Themes.